Egy cégvezető, aki bárcsak előbb váltott volna cross platform-ra
Egy keserű tapasztalat története

Not using cross platform is a guarantiueed failure.
A biztos bukás garantált. Forrás: Pixabay, @Kanerori

Ez a cikk egy megtörtént beszélgetés alapján született. A cégvezető kiléte természetesen nem publikus, de nem is ez a lényeg. Számos hasonló eset történhet meg bárkivel, aki nem vált időben cross platform-ra.

Előzetesen tisztázom a fogalmat, hogy mit is a cross platform (kereszt platform).

Cross platform: olyan technológiai megoldás, amivel úgy lehet több eszközön is működő megoldást létrehozni, hogy minimalizálja a ráfordított időt. Ez azt jelenti, hogy 2 fejlesztő helyett elegendő lehet 1 fejlesztő alkalmazása.

Natív vagy cross platform megoldás legyen?

Az alábbi eset egy partneremmel esett meg, ami szerintem nem egyedi.

Mobil app-ot kezdett fejleszteni, két csapattal, két platformra, Android és iOS. Klasszikus fejlesztési gyakorlat, amikor egyszerre kell mindkét operációs rendszert támogatni. A gyors felhasználóbázis növelés miatt az Android, a fizetési hajlandóság miatt az iOS tábort kell elcsábítanunk.

Történt aztán, hogy a két csapat nem egy ütemben tudott haladni a feladattal. Az egyiken már megvoltak a funkciók, de a másikon elakadtak. Ha a felhasználók felé 1 terméket kommunikálunk, akkor nem megengedhető a féllábas megoldás. Ez persze borította a projekttervet. Annál később lesz várható bemutatható verzió. Annál tovább kell várni a bevételekre.

A bajt tovább tetézte, hogy az egyik csapat nem tudta tovább folytatni a munkát. Az a platform elakadt. Tehát már van egy félig kész termék az egyik oldalon, és még sehogyan sem áll a másik. Ez látható, hogy igen gyorsan költséges folytatás lesz.

Most arról nem is szólnék, hogy mi van akkor, ha a két csapatnak azon kell egyezkedniük, hogy melyikük megoldása maradjon a végső? Nem pontosan ugyan úgy néz ki a két operációs rendszeren a felület, vannak eltérések.

A történet vége az lett, hogy el kellett dobni mindkét, natív megoldást, és újrakezdeni egy közös cross platform keretrendszerben. Ez végül a Flutter lett (bármelyik megfelelt volna). Látható, hogy a végén nagyon megdobta a fejlesztési költségeket, időt. Ez minden cégvezető rémálma.

Mutatok néhány ismerős megoldást, ami szóba jöhet, mint mentőöv.

Ezek bizonyítottak a cross platform megoldásokkal

Az első ilyen cross platform a Java nyelv volt. Írjuk meg egyszer az alkalmazást, és futtassuk azt többféle operációs rendszeren. Legyen az Windows, Linux vagy Mac OS. Az elmúlt években a Kotlin nyelv feltörekvőben van a Java mellett. Biztonságosabb kódot lehet benne írni, és ugyan azt az ökoszisztémát használja, mint a Java, a JVM-et.

A web-en hamar előjöttek a böngészők sokfélesége. A fejlesztők sokat babráltak egy adott kinézettel, mire elnyerte végső formáját az ismertebb böngészőkön. Ki ne emlékezne erre az időszakra, amikor a 2000-es évek elején többször kellett megírni azt a fránya FrontEnd kódot, hogy mindenhol pixel biztos legyen. A szabványok aztán ezt szabályozták, és mára ez könnyebbé vált. A keretrendszerek pedig levették a terhet a fejlesztők válláról.

A mobilos világban több megoldás létezik.

Ilyen a React Native, a Flutter, a Cordova, a Xamarin, a Native Script. Mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága. Egy közös van bennük, hogy ha egy csapat ismeri valamelyiket, akkor abban gyorsabban tud haladni az Android és iOS operációs rendszerekre szánt appokban.

Mi lesz 5 év múlva a ma működő cross platform megoldásokkal?

Az informatikában nehéz több évet előre jósolni. A ma még divatos, vagy népszerű eljárások, programnyelvek hamar népszerűtlenné válnak. A fejlesztők elpártolnak mellőlük, és már nem lesz annyira vonzó. Ezután pedig nehézkes lesz olyan szakembert találni, aki a meglévő termékünket képes javítani, vagy továbbfejleszteni.

Ez egy trend, és nem új dolog. Ez elkerülhetetlen, ami várhatóan utolér egy terméket. Lehet körültekintően választani a különböző programozási nyelvek közül, de garancia nincsen. Egy jó megoldás lehet ilyenkor, ha körülnézünk, hogy egy adott nyelvet mire használják a fejlesztők, és ez alapján választunk.

Ha nem csak egy adott, speciális területre vethető be a nyelv, akkor jó eséllyel vonzó marad évek múltán is, és lesz, aki használja. Ilyen például a népszerű JavaScript nyelv, ami 1996-os megjelenése után a 2000-es évek elején kezdett elterjedni. Ma már szerver oldali kódokat is írnak benne, nem csak a böngészőkre szánt FrontEnd-et. Bár sokan nem szeretik, azonban várhatóan még sokáig velünk marad.

Ha a fenti rossz forgatókönyvet szeretnéd elkerülni, vagy már megtörtént a baj, de szeretnél több infót gyűjteni, akkor keress meg az elérhetőségeim egyikén. Egy rövid beszélgetéssel megnézzük, hogy neked mi válna előnyödre.